Teljes név:Chizume Asami
Beosztás: Genin
Faj:Ember
Származása: Hang rejtek
Nem:Lány
Kor: 13
Felszerelés:Mérgező tűk,Különleges hegedű,Kunai

Kinézet
Asami egy nem átlagos 13 éves lány.Szemei halvány szürkék bőre hófehér és mindig fekete ruhában jár.Vagyis gyászol. Általában egy egybe ruhát hord ami térdig érő, sötét kék árnyalattal.Kezében egy hegedűt fog ami különleges erővel bír. Testalakja nagyon vékony és nem egy magas lány. Nagyon törékeny épp ezért nem szívesen kerül közelharcba.

Jellem
Ez a lány kész álom az ember szemében, vagyis rémálom. Utálja ha valaki nevet, vigyorog, szerelmes stb...
Az esze nagyon nagy bár ezt soha sem mutatja ki nyilvánosan, főleg, hogy nem is beszél nagyon szinte senkivel.
Egy önmagának való lány, nagyon zárkózott és baráti köre a nullán ékeskedik. Hangja gyönyörű mint egy nimfáé.
Ha valaki megpróbál felé közeledni elutasítja mogorván, ha hozzá szól. Imádja a vér látványát és a halált, épp ezért záratták szülei elmegyógy intézetbe. Esténként a háztetőkön ülve szokott játszani hegedűjén és közben keservesebbnél keservesebb dalokat énekelni.

Előtörténet:
Ez a történet nem egy vígjáték, és itt a főszereplő a kis Chizume Asami.
Asami egy nagyon beteges kis gyermek volt, amikor megszületett nem sírt fel. Ettől szülei nagyon megijedtek, de fél perccel később kinyitotta szemeit és torka szakadtából sírt. Anyukája nagyon boldog lett épp ezért ,hogy soha ne veszítse el gyermekét minden elől óvta. Az évek alatt a kis csecsemő megtanult zongorázni, bár nem úgy mint egy művész de akkor is egy 4 évestől ez meglepő volt. Asami nagyon művészi lány lett és mire betöltötte a 8. évét kész tehetséggé vált, és az akadémián is kitűnt. Melódiákat írt és énekelt. Zongorán, hárfán és hegedűn is tudott játszani, de sajnos őt nem ez a világ érdekelte. Még 6 éves korában látta ahogyan apukáját megtámadják, hisz épp vele volt a tisztáson. Persze nem lett baja drága szülőjének, viszont ahogyan a lány végig nézte a harcot és a sok vért bele szeretett ebbe a gondolatba. A gyilkolás és a halál nagyon érdekelte így mire elérte 10. évét kénytelen volt az anyukája rájönni ,hogy valami nem stimmel gyermekével, de nem hitt magának se. Lehet ,hogy már Genin mert letette a vizsgát de nem éri a viselkedését. Viszont ,hogy leterelje erről az útról elkezdett neki mesélni a Medikáról és mivel ő Medikus ninja volt így tanítani is. Mikor Asami elég idős lett apja oda adta neki a család ékes fegyverét egy hegedűt és elküldte nagyapjához ,hogy tanuljon genjutsukat amivel megvédheti magát. Megértette és útnak indult. Nem volt messze mert csak 2 utcát kellet gyalogolnia. Oda ért és a nagyapja szeretettel várta, leült mellé és elkezdtek gyakorolni. Már olyan fél év el telhetett és Asami a szokásos időpontban indult bácsikájához. Viszont amikor odaért nem találta sehol.
-Papa! merre vagy? *Kérdezte a lány gyermekded hangján. Ekkor elő ugrott a bokorból 2 felnőtt és leteperték a kislányt.
-Héé! Mit akartok? Engedjetek el! Nem értitek? *Sipákolta a kölyök, de kénytelen volt rájönni ,hogy most vége. Elkeseredett hangon kiáltozott segítségért ,de senki sem hallotta. Lekötözték a lányt és bedobták egy zsákba. A hegedűjét közben leejtette, és ebbe kihelyeztek egy levelet a rablók. A nagyapa hazaért és ahelyett ,hogy unokája fogadta volna csak a feldúlt udvar és a hegedűre helyezett papír volt ott. Gyorsan eldobta csomagját amit vásárlás közben vett és oda futott. Leguggolt a hegedű mellé és kinyitotta a papírt.
,,Kedves Chizume Orion! Mivel ön és családja nem hódoltak be nekünk így elvesszük ami önöknek a legkedvesebb.."
Orion, mert így hívták nagy apját össze gyűrte a papírt a hegedűt fel tette a párkányra és futott is az őrökhöz. Mindenki a lányt kereste. De nem kellett volna mert tudott magára vigyázni. Egy kis cellába zárták be de amikor nem figyelt a rabló sikerült leszedni a farzsebéről a kulcsot és amint elment kinyitnia a zárat. Látott egy asztalt ahol egy kunai van és onnan gyorsan felvette és futott vele. Már majdnem kinn volt mikor hátulról az egyik rabló észrevette és üvöltve szaladt utána. Elkezdte üldözni a leányt és még csatlakozott hozzá a társa is. Asami elesett és beverte fejét egy fába. A két tolvaj oda ért és gúnyos vigyorral hencegtek kardjukra mutatva. Ekkor Asami felállt összetette két kezét és egy ismeretlen szürke ködöt idézett. A két rabló kicsit megijedt de rájöttek ,hogy nem kell félniük egy ilyen kis lánytól így fogták fegyverük és felé suhintottak. Ekkor Asami fogta az ellopott kunait és az egyiknek beletalálta nyaki artériájába amitől az szinte minde vérét elveszítve szörnyet halt. A másik pedig már nem is vette észre a lányt mert olyan köd lett amitől az orra hegyéig se látott. Ekkor Asami oda settenkedett a halott zsiványhoz kivette kezéből a kardot és a másik mögé lépett.Transzformációval azzá a tolvajjá változott és így el is bírta a kardot. Ekkor hirtelen megszüntette a ködöt:
-Bú! *Suttogta az álcázott lány miközben a pehely könnyű katanával levágta a másik fejét. A lány csupa vér lett de egy mosoly jelent meg az arcán. Elindult otthona felé, közben levette az álcát és szülei először örültek de amikor meglátták milyen kislányuk nagyon megrémültek hátha valami baja van. De Asami biztosította őket ,hogy nincs baja és nevetve mesélte az egészet. Szülei annyira rémületbe estek mi lett a lányukból ,hogy egyből intézetbe záratták. A lány sírt csak sírt de anyukája tudta így lesz a legjobb. Viszont ő ezt nem értette meg és elkezdte gyűlölni mind két nevelőjét. Az intézetben tényleg becsavarodott és csak a magával vitt hegedűjével beszélt. Pedig az vissza se szólt hozzá. A nagy apja látogatta hetente egyszer és tanított neki még genjutsut, csak így bírta ki. Egyszer egy téli hideg estén megtudta ,hogy nagyapja meghalt. Nem volt már így senki az életében így elhatározta ,hogy megszökik. Kilépett ajtaján és a főbejárat felé vette az irányt, de egy nővér megállította.
-Tünés! *Kiáltotta a lány miközben hegedűjéből kivett egy húrt és megfojtotta vele a nőt. Könnyezve indult tovább, de mégis élvezte haza ment és ellopott otthonról magának ételt italit és fegyvereket amiket tekercsben el is tárolt. Egy papírra leírta ,vérző ujjával ,hogy viszlát. Ami csak azért vérzik mert ő is elvágta vele az ujját a hegedű húrjával. Letette a papírt és fájó szívvel menekült a faluból. Legközelebb Konoha volt hozzá így ide vándorolt. Azóta hang rejtekben körözést tettek ki ellene ,de Avarrejtekben senki sem sejti ki lehet ő valójában, sajnos még ő sem. Azóta éjjelente énekelget a háztetőkön és hetente minimum egyszer megy vadász hegedűjével állatokat amiket elad és így több pént is keres.

No kérem, mérföldekkel jobb El is fogadnám, de van benne egy-két kisebb-nagyobb hiba, amit korrigálni kell

- Nagyon sok a szóismétlés, egy szépen megírt történet értékén hatalmasat rombolnak az ismétlések.
- A karaktered nem lehet Genin, ha nem végzett Ninja iskolát.
- Egy 10 éves lány, nem képes levágni egy fejet A Gerinccsont nagyon kemény, és csak fejlett technikával lehet nekimenni. Ellenben veledöfheted a nyakába, az is kb instant halál, csak több vérrel jár, és fájdalmasabb.
- Szinte minden hangszeren tudott játszani? Nem túlzás kicsit ? Haiiro sensei is zenészzseni, de így sem tud minden hangszeren játszani.

Na, ha ezekre kerül változtatás, el is fogadlak.

Na kérem, hosszú, és fájdalmas volt, de végül nem leszek szőrös szívű.


" Egy papírra leírta ,vérző ujjával ,hogy viszlát. Ami csak azért vérzik mert ő is elvágta vele az ujját a hegedű húrjával. "

Azért ez még mindig nem változott meg Nagyon durva hiba ám.