* Szemével a pusztítást figyeli. Vannak pusztítóbb fegyverek és vannak kevésbé. Egy boxerrel nem lehetne ekkora szart kavarni, mint például Kugo fegyvereivel. Látványos? Látványos. Hasztalan? Hasztalan. Aru nem érti minek kell ezt gyakorolni. Onnantól kezdve, hogy már elsőnek megakadás nélkül tudja szelni a fákat, onnantól értelmetlen folyamatosan ezt tenni. Az ismétlés a tudás anyja, talán. De ha ugrálni fogsz órákig, nem lesz esély arra, hogy magasabbra ugorj. Talán egy-két hét után. De a huzallal nem biztos, hogy ez a helyzet. Kiemelem, ez Aru gondolata. De ő általában véve sem az az ismétlős fajta. Ha egyszer tud valamit, akkor azt tudja, és nincs mit variálni rajta. Passzívan beépül a képesség repertoárjába. Aztán, ha szükséges akkor előhívja. Ilyen egyszerű.
Ugyanakkor csak a szemöldök magasabbra ugrása az, ami fellelhető Aru arcán. Nem figyel ide. Egyáltalán. Ő is tudja, hogy valami fontosat akar mondani, de nem figyel. Meg sem hallgatja. Ez így nem jó. Talán Aru is így viselkedne, de nem teljesen. Talán odafigyelne. Talán meghallgatná. Persze nem nyíltan, hogy: "- Gyere, ülj le ide. Osztan majd megbeszéljük." Talán Kugonál is ez lehet. Túl sok a talán, ez sem jó így.
- Gyakorolni? A fa visszaüt? - Értetlen-mosolygó ábrázatot vesz fel az arca. Persze, ez csak színjáték. De mivel nincs Színész képessége, ezért nem meggyőző...Kugo eldöntheti mennyire meggyőző. A fölösleges dumát és a színészkedést sutba dobja, majd rátér az igazi okra. Vele nem kell fölösleges köröket lefutni.
- Úgy hiszem komolyan beszélnünk kell. - hangja ezúttal meggyőző és tényleg komoly, nem úgy mint az előzőekben. Arcáról is eltűnt az az unott ábrázat, helyette inkább elszántnak mondanám. Nagyon elszántnak.

- A fa nem. A huzal viszont... - egy kicsit leenged az acél pókhálóból, és szórakozottan fűzögeti az ujjai között, miközben lassan hátrafordítja a fejét. - ...a huzal szeszélyesebb, mint a kard. Ha kicsit is rosszul kezeled, megvág. Szétvág. Ilyesmi.
A zöld tekintet végül lassan megállapodik Aru arcán és egykedvűen, csak a rend kedvéért pásztázni kezdi, mintha maszknál többre nem számítana. Valószínűleg nem is, nem azért, mintha annyira ismerné a kaszást, nem a kaszás reputációja miatt; puszta megszokásból. A maszk bölcs, a maszk hasznos, a maszkot hordják. Minden shinobi. Mindenki.
Szerinte.
Azért az elszántság láttán egy kicsit felhúzza a szemöldökét... És ellazítja az ujjai között a huzalt, hogy egy pillanat alatt leoldhassa, hogy csírájában metszhessen ketté valami neki nem tetsző szituációt.
- Miről is, tulajdonképpen? - ezután talán figyelni is fog. Vagy ha mást nem, úgy tesz. Udvariasságból: igazán ez a legkevesebb.

*
Bólint Kugo okfejtésére, mintha érdekelné. Micsoda bishi találkozó! De Aru írtózik a kifejezéstől, vagyis azoktól, akik annak nevezik magukat. Elbaszott kölykök. Ő csak egyszerűen g*ci, és nem bishi. Nevezték már annak, elvesztett egy kis darabot a füléből is, cenzúra volt, van, lesz, de nem itt, szóval elvesztette a.
Ezért a hangulat feloldására, amit csak egy pillanatig nevezett annak, mert ritka alkalmak egyike, amikor hozzá hasonló személyiségű úriemberrel diskurálhat, reményei szerint csak mostanáig volt ritka, de megbecsülendő. Ugyanakkor elcsépelt dolog a szemtől-szemben állás és beszélgetés, így ez szóba sem jöhet. De egy erdő közepén mit lehetne tenni? Semmit, természetesen.
Ha nem készültél fel!
De Aru, Kugo-t nagyobb falatnak tartja, mint Akio-t, így nem úgy mint a lány esetében, inkább tervez. Természetesen felkészült, hogy kényelembe helyezze magát. Van az a technika, amivel itemeket lehet tekercsbe zárni. Fogalmam sincs, hogy ez mekkora méret, milyen anyag, de ha abból indulok ki, hogy Tenten miket varázsolt bele, így feltételezem, hogy egy asztal és két szék is elfér benne. Az asztalon egy-egy pár evőpálcika.
Ez lett volna a terv, hogy meginvitálja Kugo-t egy ebédre. De ez gáz, ez tré, így csak egyszerűen egy magával hurcolt ételes cucckombóból előveszi a csomagolt ramen-t, amit Ichiraku-tól szerzett, láttam Narutoban, hogy van házhoz szállítás is. Mint említettem, előveszi, majd a pálcákát beleszúrva (nem felbontva, hanem csak odaerősítve) ívesen odadobja Kugo-nak. Minden reménye szerint Kugo keze megmozdul és el is kapja, vagy ha nem, akkor landolás előtt egy kunai-t dobna bele, ha lenne értelme, de tök fölösleges, így nem csinálna semmit, ha nem kapná el. Egyszerűen csak felbontja a magáét.
- Mondd csak Kugo, mi a legjobb dolog, ami történhet egy ninja életében? - beszéd közben a csomagolást bontogatja - Kage lesz? Lesz egy felesége? Gyereke? Menjenek a p*csába ezek. Ami kell, az a fegyver, a pénz és a hatalom.- Kugo arcát kémleli, a reakciókat, amit kivált belőle. Nem folytatja addig, amíg nem kap valami reakciót. Legalábbis ebben a körben nem.
*

Bishi, bishi, Grumpy Cat ömleng a karmairól, mert másról képtelen. A zsoldoskölyöknek több köze van az említett nőstény cicához, mint a Free! Brad Pittbe oltott delfinjeihez, mínusz talán színpadiasság, próbálkozni lehet alapon. Ha nem szimpatikusnak akar tűnni, hanem sötétebbnek és erősebbnek, mint amilyen hát lelke rajta.
Egyébként szintén g*ci.
A hülyén egy helyben ácsorgásnak azonban ő sem elkötelezett híve, így szemrebbenés nélkül nyúl a felé hajított pakk után. Kényelembe helyezi magát ott, ahol éppen áll, bontogatni kezdi, beleszagol olyasféle arccal, mint aki attól tart, hogy bombát talál az ételes dobozban, majd megereszt egy elégedett mordulást és a pálcikák után nyúl. Mindeközben pedig mintegy fél füllel hallgatja Aru monologizálását a shinobiélet céljairól. Ez első három dolog említésénél, tudj' Szellemek, miért, Akio képe ugrik be neki... Aztán, mikor a kaszás befejezi a mondandóját, a zsoldos meglepően egyetértő képpel néz föl a ramenjéből.
- Csak a hatalom. - a szájába töm egy adag tésztát, jóformán rágás nélkül lenyeli, majd folytatja. - A másik kettő csak segédeszköz a hatalom eléréséhez. Ezt leszámítva... - derűsen megvakarja a tarkóját. - ...van benne valami. Szóval, miről is volna szó?

// Kicsit kijöttem a gyakorlatból, mondanám, de ez hülyeség, mert az ember nap mint nap ír, így ezt nem lehet elfelejteni, csak a mondanivaló változik itt. //

*  Hazudnék, ha azt modanám, hogy Aru meglepődött Kugo reakcióján. De ez csak megerősítés számára, ez volt amit kritikus pontnak tekintett. Ha hajlandó többet is megtudni arról, amiért Aru itt van, akkor - bárki megirigyelné ezt a logikát - kíváncsi. Ez pedig jó. Legalábbis Aru így tudja.
- De a hatalmat egyedül megszerezni nagyon nehéz, hosszú, sőt talán még lehetetlen is. -  továbbra a ramenes dobozt bontogatja, majd egy idő utána abbahagyja, majd ernyedten maga mellé ejti kezét és így a dobozt sem piszkálja tovább: szeretne teljes koncentrációval beszélni és nem szeretné, hogyha valami más elterelné gondolatait. Majd eszik a fontos rész után. - Tehát, mit tehet az ember, aki hatalmat szeretne, és nem is annyira hülye, hogy azt higyje, hogy sikerülhet egyedül? Társakat keres. - Aru sokat gondolkodott a szövegen, de nem akart semmi drámait, bonyolultat, vagy ijesztőt. Egyszerűen csak felvázolta a szituációt, és célzott a lényege. De nem szereti senki, ha azt akarják találjon ki valamit, de még ha van is tippje, soha nem tudhatja biztosan, hogy a tipp helyes -e. Ezt pedig frusztráló tud lenni. A frusztráltság pedig negatív érzés - többnyire - és az nem idevaló, ezért az magyarázat érkezik. - De persze... az ember honnan tudhatná, hogy hova menjen? Bizonyára léteznek ilyen csoportosulások, de az ember honnan értesül az ilyesmiről? Vagy egyáltalán, ha tudna is ilyenről, miért akarna mások csicskája lenni és a ranglétra legaljáról indulni el? - tömör információáradotot senki sem szeret, még ha ilyen izgalmas is a téma. Már akinek. Ezért inkább részletekben mesél és várja a reakciókat.