Boxer:
A fegyver lényegében egy, a kézfejre húzható fémpánt Anyagát tekintve teljes egészében fémből készült. Fogórészét nem fedi markolatvédő, így használata kidörzsölheti a kezed. Az ütőfelülete kétféle lehet: hegyes, vagy bütykös. A helyes felületűekkel sokkal könnyebben lehet kárt tenni az ellenfél belső szerveiben, míg a bütykös felületűvel sokkal könnyebben lehet csontokat törni. A fegyver gyakran készül Chakravezető anyagból. Másik típusa a pengeéllel ellátott boxer, amilyet Asuma is használ.
Tonfa:
Az egyszerű, könnyen beszerezhető fegyver rendkívül kedvelt a ninják köreiben. Lényegében egy vastag farúd, amibe fogantyút fúrtak. Elsősorban távolsági ninják használták védekező eszközként, mert könnyen használható. Min támadó jellegű fegyver kevésbé használatos, inkább csak lefegyverzésre, gáncsolásra használják. A jobb minőségű darabok viszont akár egy robbanó cetlit is képesek kivédeni. Sok típusba vas- vagy ólommagot helyeztek, illetve néhány speciális darabba vízkereső botokat is helyeztek, hogy a víz elemű ninják könnyebben találhassanak maguknak vízforrást.
Nunchaku:
A nunchaku a lánc-kötél és a bot típusú fegyverek közötti átmenetet képviseli. Lényegében két fából készült nyél, rövid lánccal, vagy közéllel összefogva. A nyeleket külön-külön, vagy összefogva botvédéseket, ütéseket vagy feszítéseket hajthatunk végre. Ugyanakkor az egyik véget lendítve láncra, ostorra jellemző csapásokat tudunk kivitelezni.
Shuko-Ashiko:
A shuko olyan kezet jelent, amely segít átkelni, átmászni valamin. Ezt jól kifejezi a másik neve, a tekagi ("kéz kampó"). Erős acél karmok, amelyeket a csuklóra húzva főként mászásra használtak. Használták még védekezésre, akár kard ellen is, ásásra, harcban ütésre, tépésre. Sok esetben a karmokat méregbe, döglött állat tetemébe, trágyába mártották, így okozva mérgezést, fertőzést. Jól irányzott csapásokkal örökre nyomorékká vagy csúffá lehetett vele tenni valakit, az izmok, inak és idegek roncsolása által. Az animében Sora használt hasonló pengét. A lábra erősített változata az ashiko.