I. belyegyzés

*Ma volt a diplomaosztó. az osztályból szinte mindenki megfelelt. Igazából nem is volt annyira nehéz a vizsga, mint ahogy vártam.
~Sebaj! Laglább ez még nem volt olyan nehéz.*gondoltam. Az nosztálytársaim összejövetelt szerveztek, a sikeres vizsgák megünneplésére. szívesen fogadtam a parti hírét, hiszen meglehetősen jó kapcsolatot ápolok az osztálytársaivan.

*Aznap, a fejpántosztó után első dolgom volt, hogy jól megebédeljek, ugyanis a vizsgák okozta izgalom következtében elfelejtettem reggelizni, és uzsonnát se csomagoltam maganak. Az aznapi menü rendkívül kecsegtető volt: egy "avari-libapecsenye párolt rizibizi"-vel. Állítólag rendkívül ínyenc fogásnak számított, ugyanis az étterem szentül vallotta, hogy a rizst a Rizsföldek országának legkitűnőbb földjeiről hozatták. Hogy ebből mennyi a reklámfogás azt senki sem tudja. Engem viszont teljesen hidegen hagy.
*Egyszer csak egy alak ült le mellém. először nem ismertem rá, de aztán felismertem: a sinobi (név szerint Semata sensei) volt az, aki majd egy évvel ezelőtt feloldotta a birtokomban lévő tekercsről a pecsétet, így tudhattam meg, hogy az őseim ninják voltak, és ennek hatására kezdtem el az akadémiát.
//megjegyzés: részletekért lásd előtörténet//
Jót beszélgettünk mindenféle érdekes dolgokról, régi legendákról, a ninjaélet különféle mozzanatairól. Majd dolgom végeztével, elbúcsúztam, és elindultam a bankettre mert hát közben igencsak eltelt az idő.

* a parti már javában folyt, amikor belépetem. a buli helyszíne egy viszonylag új építésű ház, padlástér nélkül, nagy belmagassággal. Pont emiatt hallatszott igazán jól a zene, amit egy négytagú együttes játszott. nem keltettem túl nagy feltűnést, szépen elvegyültem, és mulatozni kezdteem. Az alig húsz perce evett libasült kicsit sem akadályozott abban, hogy szépen végigkóstoljak minden finomságot. Leginkább a kókuszos süti ízlett. Ekkor néhány helyi vagány úgy döntött, ideje megmutatni mit tanultak. Beálltak a terem közepébe és különféle jutsukat mutattak be. A diákok többeségét azonban teljesen hidegen hagyta a bohóckodásuk, mivel ők is megtanulták ezeket a jutsukat az akadémián. Én azonban egész mulatságosnak találtam az ötletet, elhatároztam, hogy feldobom egy kicsit.
*Odamentem egy asztalhoz ahol a különféle trükkös dolgokat tartották, mint például tűzijátékokat, meg vízformaló eszközöket, villogó karperecek és így tovább. elvettem egyet, ami aktiváláskor a körülötte levő levegőt forgatja, mint valami ventilátor, majd elmormogtam egy jutsut és magabiztos vigyorral odaálltam a terem közepébe.
*Rögtön észre is vették. A vagányok közül előrelépett, és biztatott, hogy mutassak valamit.
- Dobjatok meg egy surikennel.*mondtam. Az egyikük váratlanul el is hajított egyet, ami egyszerűen átment a testemen. Ugyanis színre lépésem előtt elvégeztem egy klón jutsut, a klónt az egyik tetőgerenda mögé helyeztem, és a dobás pillanatában elvégeztem a klónnal egy helycsere jutsut. Miután a suriken átfutott a klónon, újra elvégeztem a helycsere jutsut, hogy úgy tűnjön, mintha én lennék sérthetetlen.
-Most én jövök*mondtam, majd elővettem egy surikent. Észrevétlenül rátettem a levegőforgató cimkét, és helyeztem rá egy robbanó cimkét is. Majd újra jutsut kezdtem formálni. Ezzel időzítettem a cimkéket, mégis azt mondtam:
-Futon: Rassensuriken
*hirtelen aktiválódott a légforgató, aminek következtében tényleg úgy tűnt, mintha egy rassensurikent idéztem volna meg. Ebben a pillanatban elhajítottam a surikent. a vagányok teljesen ledermedve álltak. Ekkor aktiváltam a robbanó cimkét, ami így tökéletesen imitálta a rassensuriken becsapodását. Természetesen az eféle áljutsuk senkiben nem képesek kért tenni.
*a közönség tapsolt, mivel úgy gondolták ez egy előre betervezett program volt. Sok-sok gratuláció, hajolgatás után én, és a vagányok kiléptek a reflektorfényből. szerencsémre a vagánok értették a tréfát, főleg úgy, hoigy ezzel őket is népszerűbbé tettem a diákság köreiben. Több hosszas beszélgetés mulatozás után hazamentem, és lefeküdtem.
Holnap első dolgom lesz, hogy elmegyek, és veszek magamnak egy új címkét és egy surikent, az előző ugyanis valószínűleg tönkrement.
*Vag talán mégsem? sietve visszarohantam a buli helyszínére, és meglepődve tapasztaltam, hogy a surikenem sértetlenül hever a földön.
~Na ez tényleg egy igazi "áljutsu" volt.*gondoltam, majd hazamentem, és lefeküdtem aludni. álmomban éppen végrehajtjottam az igazi rassensurikent.

II. belyegyzés

Geninként egészen jól megvagyok, bár még nem osztottak be csapatba, úgy hírlik hamarosan be fognak. Mostanában kezdem magamat egy kicsit elunni.

Ugyanakkor nemrég döntöttem el, hogy jelentkezek a közelgő fesztiválra. Még nem találtam magamnak lányt, akivel elmehetnék, de rajta vagyok a dolgon.

Nemrég megismerkedtem egy Fujin nevű sráccal, aki nagyon kedvesnek bizonyult. Versenyeztünk is egyet, ami jól is jött, mert eleredt az eső, miközben az utcán beszélgettünk.

III. bejegyzés

Ma végre beosztottak egy csapatba. Legnagyobb meglepetésemre pont Yoruval kerültem egy csapatba, akivel még korábban találkoztam. A harmadik tag, egy bizonyos Hana, őt a találkozom láttam először. Rendkívül szimpatikus lány. A mesteremet Haiironak hívják. Ő hívott meg minket a találkozóra a Füttyös ninjában. Zenész, és elég laza fazon. Holnapra beszéltük meg az első edzést. Úgy tervezem magammal viszem Tachit is, hátha tudok kezdeni vele valamit.

IV. bejegyzés

Az utóbbi időben eléggé komolyan vettem az edzést. Nemrég sikerült edzőpartnert is találnom, Fujin személyében, akivel az utcákon futottam össze. Jól esett, hogy ma lett egy kis szabadidőm, így aztán ellátogattam a fürdőbe. Ott találkoztam Lavival, aki szintén ninja. Jól kijöttem vele, egész rendes srácnak tűnik.

Nemrég sikerült a tekercsem egy újabb darabját megfejtenem. A kardomon lévő jel valami pecsét lehet, de egyelőre nem tudom mire lehet jó. A körülötte lévő jeleket eddig felülíró pecsétnek hittem, de nemrég láttam a jelet a tekercsemben, és az egyértelműen arra utalt, hogy nem pecsét, hanem írás. Mint az kiderült, az írást úgy lehet kiolvasni: "Khusagan". Valószínűleg ez a kardom neve, ami nagy segítség, mert így könnyebben utána tudok járni a történetének.

V. bejegyzés

Úgy látszik a sok edzés meghozta a gyümölcsét. Nemrég egy új jutsut is sikerült megtanulnom, a fejvadászt. Egy Sesshou nevű jounin tanította meg nekem. Egész rendes fazon, noha lehetne egy kicsit lazább is.
Nemrég jelentkeztem egy jónak ígérkező küldetésre. Valami futárszolgálatot kell teljesíteni. Nem hangzik nehéznek.

VI. bejegyzés

Nagyon úgy néz ki, a tekercsem titkai sorra tárulnak fel előttem. Úgy látszik a kardom régebben a klán vezetőin át öröklődött. Nemrégiben sikerült egy új teknikát meglelnem. Eléggé furcsamód, hogy bár azt írja, a klán valamennyi tagja képes végrehajtani, nagyon úgy fest, az átlagosnál jóval erősebb cshakrakontrol kell a helyes végrehajtásához. Egy egyszerű alapállás, aminek egyensúlyi helyzetét cshakrakonrollal tartod fenn. Van egy olyan érzésem, hogy gyökeresen megfogja változtatni a harcstílusomat

Nemrég összefutottam egy Aru nevű fickóval. Tök rendes fazon, ráadásul ő is ninja. A minap mentünk el együtt a fegyóboltba. A legnagyobb szerencsémre, mert így jutottam hozzá a drótköteleimhez, meg a lábsúlyaimhoz. Marhára nehéz bennük járni, de mát 5 kilónál járok.

VII. bejegyzés

Küldetések tömkelege mellett mint mindig most is jutott elegendő időm az edzésre. Szerencsémre megfelelő edzőpartnert is sikerült találnom. Akio az, akivel mostanában elég sűrűn találkozom. És itt ez a Shiu is. Hát igen, ő sem kapkodja el, ha párbajra kerül a sor. Csak szegény Tachi unatkozik otthon. Mostanában el szoktam engedni egy kis futkározásra.

Tegnap Lavival elmentünk egy kicsit csavarogni, megmutattam neki a helyet a fürdő mögött, ahova rendszeresen elszoktam járni. Mondjuk, mostanában ritkán látogatom. Talán ezért sem ügyelnek annyira a biztonságra mostanában.

VIII. Bejegyzés

Végre sikerült elvégeznem azt a fura tesztet, amit még Lavi ajánlott nekem. Kezembe vettem azt a különleges papírt és meggyűrődött. Vagyis a cshakrám eleme villám...legalábbis elsődlegesen. Valahogy ki kéne ezt használnom. De még nem tudom hogyan?

Hatalmas a nyomás rajtam, mert elszöktem a faluból Honogorába, ugyanis a vezetőség nem volt hajlandó megadni nekem, a beígért szabadságomat. Most letöltöm itt, ahogy azt megbeszéltem velük. Anno még régi ismerősömmel, Rinnel is összefutottam. Hogy pont itt? Senki nem gondolta volna. Mindenesetre az élet elég pörgősen meg errefelé. De talán mégsem kellett volna elszöknöm. Az utóbbi időben egy-két küldetésre engem neveztek ki parancsnoknak. Tök jó! Remélem ettől még kapok hasonló megbízásokat.

A gyönyörű idő ellenére, úgy tűnik, csak nekem nem adtak szabadságot a fejesek. Hát igen a munka az munka...de most az egyszer ezzel nem értek egyet. Szó, ami szó, elszöktem Konohából, hogy társaimmal tartsag a Honogorai nyaralásomon. Egész kellemes ott a légkör. Ja és találtam egy jó kis kocsmát is. A többit már úgy is tujátok...illetve tudom.

Hőn áhított csapatom újra összeállott. Hana-chan sajnos valamilyen oknál fogva hiányzik, ezért régi ismerősömet, Arut rakták be a helyére. Az új csapat egészen jól szuperál. Haiiro sensei már ki is osztott nekünk egy kis feladatot, nevezetesen ki kell ritkítani a zsiványokat valami távoli településen.

Számozatlan bejegyzés,

/Az alábbi dokumentumra pár nappal Ichiga Zakuro rejtélyes eltűnése után bukkantak rá. A központ az írást felsőbb utasításra elkobozta/

Kezdem megszokni az új erőmet. Lassacskán sikerül feltárnom a tekercs utolsó belyegyzéseinek titkait is. Egyetlen hiba sem történt. A napokban végzett kutatásaim mind sikeresek voltak, sikerült felvennem a kapcsolatot Ajame-val, Kohakuval, és Jakoutsu-val. Éppen most érkezett meg a postamadár, hármójuk közös levelével. Minden készen áll a találkozóra. Az előkészületek megvoltak, a megbízott embereim már javában tevékenykednek. Pont időben érkezett meg egy egyszerűnek vélt küldetés a számomra. Valami vén utazót kell elkísérnem egy darabon, vagy hasonló. Az útirány sajna nem egyezik meg a terveimben szereplő úttal, de az erdőn keresztül könnyedén eljuthatok a célterületre. A megfelelő út azonban keresztezi azt az ösvényt, amit nem lenne szabad megközelítenem. Kénytelen leszek kerülőt tenni. Ezt nem bízhatom a véletlenre. Kénytelen leszek álcázva haladni, lassabb sebességgel. Nehéz lesz lepleznem a ninja adottságaimat, de nem fog különösebb gondot okozni. A nagyobb baj az, hogy így késni fogok a tárgyalásról. Ha akár egy rövid időre is magukra maradnak, könnyen kiszolgáltatottá válhatnak. Nem kockáztathatom meg. Kénytelen leszek Tachit használni, és vele megtéveszteni az ellenséget. Ő biztosan képes lesz rá.

/Rövid szünet, nagyjából 10 cm hosszam. Egy darab betű sincs a papír ezen részén/

Hamarosan kiderül, hányan is vannak még. Ketten biztosan, de talán négyen is lehetnek. Remélhetőleg lesz időm egyenként foglalkozni velük. Milyen szomorú, hogy annyi év után így kell összeszednem a klánt. Talán nem ártana egy kis elővigyázatosság sem. Egy biztos, a jelek egyértelműen azt sugallják, hogy nem leszek képes mindezt pár hét alatt véghezvinni. Akadályokat fognak elém állítani.

/itt a papír oldalából ki lett tépve nagyjából 5 cm-nyi papír. A fecnit sehol nem találták meg/

Kohaku nyilván tudni fogja, miről beszélek. Kicsit nehezebb lesz a dolgom, mint sejtettem, de ha minden a terv szerint alakul, nem fogok elbukni. Lassan kifutok az időből, nem szabad több lehetőséget elszalasztanom. Minden körülmény nekem kedvez. Nem fogok hibázni.
/Újabb üres tíz centi. Kicsit "koszosabb, mint az elősző, gyakorlatilag húfehér papírszakasz. Ennek pontos okát egyelőre nem állapították meg, de nem tartanak neki különösebb jelentőséget./

Végre eljött a pillanat, amire talán évtizedek óta vártak. Hamarosan elválik, képes lesz e a klán újra felemelkedni. Most rajtam a sok, hogy kifényesítsem elődeim kopott tükreit. Már csak egy kétely maradt, amire mihamarabb választ kell találnom. A feltevéseim szerint a tekercs egy darabja nem eredeti, hanem egy másolat. A nyelvezete nem egyezik a megfelelő kori Ichiga-titkosírás nyelvezetével. Pontosan egy harminc évvel később kiadott norma alapján íródott. Valaki nagyon alaposan eltervezte mindezt. Ennek jegyében először meg kell szereznem a hiányzó darabokat. Eszerint azonban igaz a legenda. Nem vagyok egyedül....

/az írás utolsó szavain jól látható a kapkodás, és a sietség jele. A tintát kielemezve kimutatható, hogy a dokumentum nagyjából Zakuro fent említett küldetésétől két nappal visszamenőleg íródott, de a második üres hely, mivel sokkal több ujjlenyomatot tartalmaz, valószínűleg korábban is használva lett valamire, ha úgy nézzük, hogy a papír nagy része gyakorlatilag lenyomatoktól mentes. Folyt. köv. a Zöld Sárkány kalandolkban/