Kis ideig próbálkozik a fán gyakorolni a vízkard jutsut de még nem tökéletes.
~Ha megtudnám növelni, élesíteni bármikor a kardot akkor verhetetlen lennék.
Próbálkozásai közben eléggé megizzadt ezért elindult csobbanni egy nagyot a mellette lévő tavacskába.
-Ooooh igen, ez kell nekem.-mosolyodik el.
Pihenése közben észrevesz a távolban egy ismeretlen lányt.Szemét le sem veszi róla, hisz volt már dolga furcsa lányokkal.
~Nem rossz-nem rossz.
Minél közelebb ér annál inkább szeretné levenni róla a szemét.
~Gyerünk Baku.Térj észhez!
Végül a fára ül az ismeretlen lányka és jégkrémét nyalogatva figyel a víz fele.
~Mo-most engem néz?-gondolja kissé ijedten.
Gyorsan összekapja magát, s megszólal.
-Üdvözöllek!
Alaposan végigméri a lányt.
~Nem tűnik embernek.
-Uzumaki Baku vagyok, de elég ha Bakunak szólítasz-mosolyodik el.

* Ugyan a vizet nézi, ám párszor azért rátekint a fiúra is, nem direkt, inkább csak ahogy pásztázza a felszínét. Az hamar indító pozícióba kerül, és ráköszön. Azért illene válaszolni a dologra, igaz?
~ ... Igen, illene köszönni.
- 'lo.
* Válaszol kurta, valamikor talán "Hello" akart lenni, de eltűnt az első fele, s vele a lány tekintete se sokat pihen a srácon.
~ Jó ez a jégkrém, kár hogy csak egy van belőle... Talán rá tudom venni az alakot hogy szerezzen még nekem. Van másra haszna? 
* Ám a fiú nem hagyja abba, s most be is mutatkozik. Ez valamiért elvette a kedvét a további tesze-toszázástól, és nemes egyszerűséggel megfordul a fa ágán, a víz másik oldalát nézve. 
~ Vannak ám érdekes emberek. 
- Tch, nem kérdezte senki.

-Csak lehetek udvarias, nem?
Kijön a vízből, felöltözik, majd felugrik az ismeretlenhez.
~Egy onnával van dolgunk.
Csóválva fejét a lány felé fordul.
-Nem tudom, hogy megsértettelek e, de valamiért nem komálsz.
Kicsit elgondolkodik.
~Asszem van 1 kis apró nálam.
-Mi lenne ha meghívnálak egy amolyan bocsánatkérő ramenre?

- De minek? 
* Teszi fel a kérdést egyértelműen, világosan, és egyébként nem nyersen. Van benne valami kis játékosság, ám nem a barátságos fajtából, inkább a szemtelenből.
~ Ez most tényleg felugrik mellé? 
* Igen. Nem is kicsit meglepő a lány számára a jelenség, ritkán találkozik olyan emberekkel akiket nem rémíti meg kicsit mássága, és ilyen nyomulással próbálnak közeledni hozzá. Ellenben nem tetszik neki, sőt még idegesíti is. Haja kócosodik, jelezve hogy kezd dühös lenni.
- Van bőr a képeden az már szent.
* Válaszol, majd hátradől a fán, és lábaival elengedve az ágat egy bukfenccel a földön terem.
-  Hogy komálnálak, hehehe! Azt se tudom ki vagy! Nem tanított meg faterod hogy egy hölgy közelében hogy kell viselkedni? 
* A faszi elfogyott, a pálcikát eldobja valahova, hiszen fából van. Lába az előbbi malőr során kicsit poros lett, így miközben Bakut figyeli leporolja combját.
- Mi vagy te, papucs? Ráadásul olyan emberrel aki nem is a feleséged? Növessz gerincet. Haha!

-Gondoltam így újrakezdhetnénk.
Bakunak gyerekkorában nem volt túl sok barátja ezért is próbál közel férkőzni minden emberhez barátságosan.
-Tudod...apám már halott.
Az égre néz és elmosolyodik.
-Azért adhatnál nekem még 1 esélyt, hogy újra kezdessek mindent.Ha nem is akkor legalább a neved megtudhatom?
~Furcsa egy lány az biztos.Remélem sikerül valahogy kiengesztelnem.De miért is?Kitudja...
Homlokáról letörli az izzadságot, pulóverét pedig derekára köti.
~Szereznem kéne egy ruha tekercset.

- De hiszen még el sem kezdtük...
* Kicsit gyors neki ez a tempó így, ahogy most megy a dolog, hiszen még csak találkozni is alig találkoztak, ismerősnek se lehet őket nevezni. 
- Óh... * Torpan meg egy pillanatra, de végül egyszerűen csak megrántja a vállát *- Az gáz.
* Kegyetlen világ ez, halottak vannak. Háborúk lesznek, voltak, és minden bizonnyal most is mennek valahol, kevés teljes család van.  
- Felénk a nevet ki kell érdemelni, nem dobáljuk oda minden második embernek, hiszen ha valakinek bemutatkozok, az azt jelenti hogy valamennyire elismerem... Bár immáron a felénk az Konoha. Hmmm...
* Fejét megrázza, majd hátrapillant a srácra. 
- Hát jó, hívj meg valamilyen jégkrémre, és talán bemutatkozom.

-Ha ki kell érdemelni hát legyen!
Leugrik a fáról és a lány felé lép miközben körbenéz, hogy nincs e a közelben egy fagylalt árus.
~Mit is csinálok én?Hisz a semmi közepén senki se árul semmit.
-Hamarosan jövök egy fagyival-mondja mosolyogva.
Majd elfut a város felé vezető úton.10 perc múlva Baku fáradtan hozza meg a jégkrémet.
-Ez jó lesz?
Kérdő tekintettel néz a lány felé miközben alig kap levegőt.
~Jobb lenne elkezdenem futni minden reggel.

- Ez a beszéd! 
* Kezét jó magasra emeli, pont mintha szurkolna a férfiúnak, ám nem ösztökélő igazán a mozdulat, inkább csak olyan mintha lustán meg akarná érinteni az eget.
- Jó utat.
* Int egy pápát, majd lustán leheveredik a tó melletti fa tövébe, bámulva a kövér felhőket ide-oda repkedni.
~ Tök kellemes az idő.
* Nem sokkal később megérkezik a fiú a fagylalttal a kezében, amire is felcsillan Mori szeme, majd azonnal le is lohad a kíváncsisága. 
~ Ez lesz a végső teszt...
- Miért pont ilyet hoztál? Ez a legrosszabb...

-Legrosszabb?
Sóhajt egy nagyot és csinál egy klónt amit elküld a bolt fele.
-Ha minden igaz hamarosan itt lesz a fagyis kocsi.-Mondja mosolyogva.
A klónt fél óra múlva már látni lehetett.Minél közelebb ért annál jobban lehetett látni, hogy egy alak üldözi őt.
-Azt hiszem mégis lesz a közelbe egy fagyis bolt-mondja mosolyogva.
Megérkezve a klónt leüti az eladó, s meglepődötten néz Bakura.
-Ne tessék így nézni!Inkább adjon valamit a lánynak!

- Fagyiskocsi? Most szórakozol velem? 
* Kérdezi vigyorogva, majd ismét a felhőkre pillant, a fél órát hangtalanul végigvárva. De szépek is azok a felhők, habos, színes, égi teremtések. Pont mint a jégkrém! Telik az idő minden elreppenő felhővel, majd végül nagy robajjal betoppan a Fagylaltos is, amire a lány olyan szinten megdöbben, hogy majdnem a vízbe dől.
- Apáám, te sem vagy semmi! Idehozattál egy rohadt fagyiskocsit, hát ez valami röhejes! 
* Hangosan felkacag, szinte már a földön fetreng a röhögéstől. Ki gondolná hogy a Fagyis egy ember után rohanva jön. A tisztelete azonnal megnőtt a srác iránt, ezt már letagadni se tudja.
- Te tiszta hülye vagy ember! * Áll meg egy pillanatra, majd ismét elneveti magát * - De bíííírlak, erre csak a leghülyébbek képesek! A hülyék jó mókát biztosítanak!
* Mire végre kiröhögi magát, az elképedt fagyis felé veszi az irányt. 
- Akkor kérek egy epres jégkrémet meg egy banánosat. Te mit kérsz öhm...~Hogy is hívják~ haver?

-Ideje volt a környékre hozatni egy fagylaltost.
Végignézi ahogy a lány nem tudja abbahagyni a nevetést.Közben a fagylaltosra pillant komor arccal, ezzel is jelezve, hogy itt kell maradnia.Kicsit bambul majd az ismeretlenhez fordul.
-Én nem kérek semmit.Nekem elég ha a fának dőlve pihenek.
Majd a fának dől, és fejére csap, mert elfelejtett válaszolni.
-Baku vagyok.-mondja mosolyogva.
Kicsit nézelődik, gondolkozik majd újra megszólal.
-Most már megtudhatom a neved?

- Heh, simán.
* Nem teljes a válasz, inkább csak kinyögi nevetés közben. Túlzottan tetszik neki a helyzet ahhoz hogy csak úgy megálljon. 
- Nemár, ne legyél ilyen puhány, hisz ingyen van, nem? 
* A fagyis képe nem ezt sugallja, de valószínűleg ez senkit sem érdekel... Vagyis Morit biztosan nem érdekli egy cseppet sem...
~ Sima vanillia, biztos szereti. 
- Meg egy vanilliát is... Meg egy Csokisat. 
* Hát ugye kint vannak az erdőbe, használják ki a lehetőséget. A két jégkrémet fogja, odadobja Bakunak, azután pedig kibontja a banánosat, és elkezdi fogyasztani.
- Kapd el, ne legyél savanyú... Maga meg mehet, ennyi elég lesz. Ha később valamire szükségünk lesz, majd szólunk. 
* Mosolyog rá a fagyisra, és integet neki szabad kezével. Az alak kissé morcos, de végül is elmegy... INGYEN FAGYI! 
- Baku, mi? Én Okazaki Moriko vagyok, Mori ha úgy tetszik. 
* Elégedetten sarkon fordul, és felugrik a faágra ahol az előbb ücsörgött, hogy teljes valójában ki tudja élvezni a Banános fagylaltot.

Baku csak mosolyogni tud a lány boldogságára.Mikor megkérdik tőle, hogy ingyen van e, akkor tüzes szemmel nézett az árusra.Újra végigméri a lányt miközben odadob neki egy fagylaltot.Meglepődötten kapja el.
-De...*elmosolyodik* Köszönöm.
A fiú nagy örömére meghallott egy nevet is.
~Remélem nem hessegetem el ha felugrok hozzá.
Sóhajt egy nagyot és felugrik Mori mellé.Vigyorogva nézi ahogy a fagylaltos szenved a meleg miatt.Kis ideig csak nyalja csendesen fagylaltját.
-Nincs kedved a fagyi után elmenni Honogarába kicsit?

* Nos, nem lehet mondani hogy különösebben örül hogy felugrottak mellé, de azért most nem fog leugrani... Addig biztos nem amíg a fagyik tartanak. 
- Nincs is jobb egy ilyen meleg napon, mint egy finom fagy, hehe?
* A srác elég hamar ismét furcsa dolgokat kezd el emlegetni, erre csak megrázza a fejét, majd hátradől, és a lábával csimpaszkodva eszi tovább a jégkrémet.
- Az vagy jó 20 mérföldre van innen, ha nem több. Na meg egyébként is, mint csinálnánk ott? Semmi érdekeset nem találni arrafelé, csak Tűzasszonyokat. Van abból elég itt is.

-Nem vagyok az a nagy fagyizós típus.
Közben elgondolkozik azon, hogy mit kezdjen a nap többi részével.
-Nem tudom, de jobb lenne sétálgatni mint itt üldögélni és semmit se csinálni.
Leugrik a fáról egyenesen a fagylaltos elé.Odanyújtja neki fagyiját.
-Ezt a gombócot már nem kérem.
Aztán kérdőn néz a lányra, s beleegyezését várja.

- Háááát, te tudod!
* Ennek ellenére Mori még mindig kitörő örömmel fogyasztja a maga jégkrémét, ami időközben valamiért fagylalt lett xD.
- Te tényleg bolond vagy! Amíg elsétálunk oda az vagy 8-10 óra! Majdnem esteledni fog, mire ott lennénk, és indulhatnánk azonnal vissza ha reggelre itthon szeretnénk lenni. Hehe
* Izgalmas lenne az biztos, de mégis minek menne el egy unalmasnak ígérzkeő városban, ahol ráadásul valószínűleg nem is szívesen látják. 
- Hova mész? 
* Kérdezi a srácot, aki végül úgy dönt hogy "visszaadja a gombócot". Ez aztán igazán érdekes lépés, ilyenről se hallott életében. 
- Te most komolyan vissza akarsz adni egy gombóc fagyit a fagyisnak?
* Válaszol kacagva, még mindig lefele csimpaszkodva.

A fagyis maga is furcsálta, hogy visszaadják neki termékét.Miután átadta, kis lépésekkel a tó felé haladt.
-Ha menni nem megyünk akkor fürdőzhetnénk egyet, ha benne vagy.
Letőrli homlokáról az izzadságot és felsóhajt.
~Elviselhetetlen ez az idő.
Kis ideig csak a tó mellett állt és nézelődött miközben várta a lány válaszát.

- Fürdőzz ha akarsz!
* Kissé megemeli a fagyit. Ő most ezzel van elfoglalva és nem akar fürdőzni. Kellemes hűvös van itt a fán csüngve lefele, na meg nem is fürdőruhában van. A srácoknál máshogy megy ez, mint a lányoknál.
- Én viszont nem, mert nincs nálam váltóruha, meztelenül meg nem fogok. 
* Persze a fürdőruha nem sokban más a fehérneműtől, de ez már az elvek kérdése, arról nem is beszélve hogy csurom vizesen nem kellemes hazagyalogolni.

-Te tudod.
Gyorsan ledobja ruháit (Alsó marad) és bemegy a vízbe.
-Cipelned kéne magaddal egy tekercset amiben lenne pár ruha.
~Ilyen jó időben csak üldögélni?És még én vagyok furcsa?
A lányra néz és csóválja fejét.

- Én tudom!
* Bólintott rá fejjel lefele, ezután pedig kiharapott egy jó nagy darabot a fagyi tölcséréből, hogy ismét elérhető legyen a jeges finomság.
- Éppen elég helyet foglal egy tekercs a fegyvertartómban, nem kell még egy a ruháknak is. Fontos hogy az ember könnyen mozoghasson, mert csak akkor képes gyors lenni. 
* A szöveghez elvigyorodott, de ezt inkább a fagylaltnak szánta, most hogy végre elérte az epres részt. Az a második kedvenc íze, és nagyon kellemes a savanyaságával az édes banánhoz képest.
-Meg egyébként is, nekem éppen elég hűvös van itt a fán, nem kell nekem víz is mellé.

-Legyél már lazább!
Úszkálás közben csak a küldetésekre tud gondolni.Nem szeretne leégni az első küldetésén ha az eljő, ezért próbált valami erős jutsut létrehozni.
-Tudod az a fagylalt sem fog örökké tartani.
Mosolyogva a fagylaltos felé fordul.
~Lehet nekem is ennem kéne úszkálás közben egyet?
Sunyi szemekkel figyelt a jobbnál jobb ízeket amik pont a kedvencei voltak.A tónál talált kő pont jó célt szolgálna arra, hogy észrevetesse magát a fagylaltossal.Gyorsan oda is dobja az árus hasára ami vissza is pattan.
-Látom nem bírod ki, hogy ne adj nekem valamilyen finomságot.Rakhatsz is a tölcsérbe egy citromot és dobhatod is, mert én ugyan ki nem jövök egy fagyiért.
Majd a lány felé fordul mosolyogva.
-Akkor mihez lenne kedved?

- Én laza vagyok.
* Dacos a válasz egy hangyányit, elvégre ha nem akar fürödni, akkor nem is fog. A lazaságnak, meg igazán nincsen semmi szerepe a kérdésben, nincs nála fürdőruha, és kész. Igaz?
~ Igaz.
* Szerencsétlen fagylaltos igencsak türelmes egy ember lehet, mert még mindig itt van annak ellenére hogy nincsen sok pénze a dologból... Lassan kezdi megsajnálni. Lassan.
~ Vajon miért nem ment még el? Talán éppen most írja le az arcvonásainkat, hogy később jelenthesse a Hokagének? Nem lenne jó dolog, ha fekete listára kerülnék.
- Nem tudom. Mos egyenlőre ehhez van kedvem. Később, változhat.
* Ismét a fagyi lesz a fő célpont, amíg az ott van, addig mást tenni nem lehet.

Látva ahogy a fagylaltos nagy szemekkel nézte Baku ruháit, gyorsan kiugrott értük a fiú.Morcos tekintettel figyelte az árust miközben felöltözött.
~Csak nem elakarta lopni az én gyönyörű ruháimat?Adok én neki olyan ruhát....
Utána a fagyis felé lépdelt, hogy elvegye fagyiját amit kért.
-Csak ki kellett jöjjek érte.
Majd Moriko felé fordul miközben hátranyújtja kezét, hogy átadhassa neki fagylaltját.
-Gondolom nem örülnél ha felugranék hozzád, ezért csak nekidőlök a fának.
Fagyiját megkapva alaposan végignézte, hogy nem e tér el a többitől.Tudja ám, hogy nem a kedvenc vásárlója a fagylaltosnak.Ahogy mondta odament a fához és nekidőlt.
~Egész nap itt akar ez henyélni?

- Jajj, hagyjad már! Elvégre ingyen adja a fagyit ~ De nem örömmel ~ Ez így már majdnem lopás! Talán ha később találkozom vele, adok neki valamicske pénzt kárpótlás képen.
* Most hogy kibökte, jó nagy kő esett le kicsi szívéről. Az ingyen fagyi jó, de nem tetszik neki hogy ennyire lehúzzák szegény fagyist.
~ Fagyi! Ez javít a dolgon.
- Köszönöm szépen!
* Elégedetten megfogja s azt is megnyalintja, miközben megrázza a fejét a kérdésre.
~ Puncsos.
- Nem, nem örülnék. Nehéz egyensúlyozni úgy.
* Igaz ami igaz, komoly művészet a fagyizás fejjel lefele, és most még egy tölcsér van a kezében. Magáért nem kár, de a jeges kincs más kérdés.
- Mit kéne csinálni ezután?

-Csak nehogy ingyen elvegyen valamit.Pénzt adni neki?majdnem olyan telt mint az újságos!
Mosolyog is magában, mert feltörtek benne a régi emlékek, mikor kiskorában ott lógott.Kezdi érteni, hogy miért utálják a boltosok.
~Kellemes itt az árnyékban.
-Az nem lenne jó ha leesnél.Mondjuk megnézném a fagylaltost egy faágon.
Kezd telni az idő, s egyre többen jöttek.A fagylaltosnak is volt ám piaca a fáradt, izzadt ninjáktól.
~Végén még örülni fog...
-Nem tudom...Te mit gondolsz? Megnézzük az öregember arcmását?
~Mikor is voltam utoljára a hokage hegynél?