~ Kicsit zsúfolt nekem ez a város, kicsit sok benne a kérdés, és a válaszok sehol. *Kurai gondolataiba mélyedve sétál az erdőben, lassan halad nem is érzékelve az idő múlását. Távolabbról nézve csak egy csuklyás alaknak tűnhet az erdő mélyén aki az itt ott átszűrődő napsugarakat szinte észrevétlen kikerülve halad lassan a semmi felé.
~ Meg kell ismernem a Hyuugakat, tudni akarom honnan származom.
*Miközben halad észrevétlen és hangtalan egy szer csak kilép az erdő szélén a fasorból egy tisztásra, tekintetét felemelve csillámlik meg előtte az üde zöld és virágok színeivel tarkított mező. Szeme végigszalad a tájon, szája szélét felhúzva mosolyt csal a látvány arcára. A természet eme remekjét csak két mocskolja be, egy méretes szila mely valamely oknál fogva derékban kettéhasadt, és egy kicsit arrébb edző alak.
~Hmm furcsa tereprendezés, de biztos valaki itt edzett a sziklán. *Pár lépést tesz a kő felé kezével végigsimítja a felszínét. -Sima, hmm.. futon?!
~ Ő lett volna? *Kíváncsian figyeli a távolabb edző alakot, és akaratlanul mozdul felé. Léptei hangtalanok a magas fűben is. Ám egyszer csak egy ugató kutya vircsaftja felfedi közeledését, mikor körülbelül 20 méterre van az ismeretlentől.
- Üdv, nem akartalak megzavarni az edzésben. *Köszönése kicsit kapkodó volt, nem számított rá, hogy észreveszik, és remélte hogy ha mégis akkor sokkal közelebb lesz már a fiúhoz.

* Kurai megjelenése jócskán bezavart Zakunak. Mivel Tachi is a fiút figyelte, valamint Zaku is a hand irányába hajtotta a fejét.
- Ó szia! Éppen csak...
* Nem vette észre, hogy a bábu legfelsô karja fejbe készül csapni a gyanútlan genint. A hirtelen kapott lendülettô Zaku majdnem elhasalt. Közel volt az eséshez, amikor.
~ Khusagan! Ichiga-stílus.
* Hirtelen, húsz centivel a föld elôtt visszanyerte az egyensúlyát. Az Ichiga stílusnak köszönhetôen bármilyen nyakatekert pozitúrában képes egyensúlyban maradni. És persze felegyenesedni is. Kéz nélkül!
- Éppen csak a bemelegítésen vagyok túl.
* Végignézett Kurain.
~ Ki lehet ez a srác?
- Egyébként, Ichiga Zakuro vagyok, vagy csak simán Zaku, ha úgy tetszik.
* A bemutatkozást egy kéznyújtás követte.
- Ha már úgy is itt vagy, nincs kedved becsatlakozni. Mégiscsak élvezetesebb egy èlô emberrel gyakorolni, mint egy szemtelen bábuval.

*Kurai nem az a bizalmaskodó fajta így mikor Zaku kezet nyújt felé csak felemeli karját és int egy "Hellot".
-Szia a nevem Kurai. ~ Szép tockost kapott, de ahogy elnézem érdekes stílusban küzd, onnan felegyenesedni szép bravúr volt.
-Vérörökség vagy titkos" családi technika? *Pillanatra elhallgat. -Hmm.. mármint a képességed, hogy felpattantál mint a kelj-fel-jancsi.
*Kezével finoman megigazítja szemüvegét majd a hajába túrva letolja a kapucnit fejéről. A napszemüveg takarásából alaposan megfigyeli a fiú tartását, ruházatát illetve a kis kutyust is.
-Mért is ne? Végül is egy kis edzés sosem árt. *Léptei lassan a bábúhoz viszik amit finoman meglökdös. -Ez túl kiszámítható, és nem is üt akkorát vissza. * Kis mosoly a szája szélén. Biccentés Zaku felé, és átlagos alapállásba állva várja a fiú közeledtét.

- Ó, igen, ez egyfajta Kekken Genkai, bár még én sem tudom, pontosan mit lehet vele kezdeni.
* A fiút Kurainak hívták.
- Örcendek a találkozásnak.
* A srác szívesen beszállt az edzésbe.
~ Úgy látszik, védekezni szeretne. Na lássuk.
- Bunshin no jutsu!
* Megjelent egy klón Zaku jobb oldalán, majd egyszelrre indítottak rohamot. Nagyjából félúton Kurai felé azonban egymáshoz közeledtek, és futás közben ráálltak egymásra. Mivel a klónnak nem volt anyagi teste, így úgy tûnt, mintha egybeolvadtak volna. Ezek után ismét szétválltak. A látszat úgy sugallja, hogy Zaku és a klón csináltak egy nyolcast, hogy eltereljék Kurai figyelmét. Valójában azonban amikor átfedték egymást, Zaku 3laz Ichiga stílussal megtámasztotta magát, és a másik irányba mozdult vissza. A klón tükörszerûen lekövette. Így, noha úgy tûnhet, hogy a klón és Zaku helyet cseréltek, továbbra is Zaku jobb oldalán helyezkedett el a klón. A jobb oldali igazi Zaku, aki klónnak tetteti magát, most megpró most megpróbálja megkerülni Kurait, míg a Zakunak vélhetô klón szembôl támad.

~Klón és roham? Ennyire forrófejű?
*Lábát hátul megtámasztja mintha erős hullámmal próbálna a parton szembeszállni az ember, kezeit csípő magasságban megfeszíti és üt. De ökölbe szorított kéz helyett ujjai nyújtva voltak és azok végeiből összesen 8 villámlövedék indul meg legyező alakban a két Zaku felé.
~ Az eredeti nem sérül tőle, maximum megcsípi, a klónnak viszont nyekekukk. *Gondolja jogosan hiszen a villám elemű támadások a leggyorsabbak, így joggal gondolja, hogy a síkban elterülő támadássor nem kivédhető. De biztos ami biztos a sortűz után egy kicsit hátrébb szökken és két kezébe 1-1 kunait ragad.
~ A mozgása lassabb mint az enyém, de ez az emberfeletti egyensúly érzék még gondot okozhat. Lehet el kéne vennem a kedvét a ninjutsuktól ? Nah majd kiderül.

~ Ahogy várható volt, nem képes átlátni a trükkömön.
* A klón természetesen megsemmisül, azomban az eredeti egy limbo-zó mozdulattal lehajol, és elkerüli a lôvedékeket, amelyel vele párhuzamosan süvítenek el felette. Tachi az eseményeket merev tekintettel követi, megfelelô távolságból.
~ Lássuk, mennyire fürge.
* Ô maga is elôvett két kunait, ésfrontálisan támadott. Egymás után érkeztek a csapások, de persze hárítani sem felejtett el. Végtére is, ez most edzés, nem kell cseleskedni, durr bele és kész. De mégis...
~ Megszívatom egy kicsit.
* A következô csapásnál/hárításnál újra lement hídba, és ezzel párhozamosan egyik lábát kinyújtva megpróbálja elgáncsolni Kurait.

~ Mókás. *Zaku szintén előkapott két kunait és támadásba lendül. Kurai próbál inkább kézzel hárítani mintsem testtel kitérni, hiszen abból egyenesen következik, hogy a biztos egyensúlyból ki kéne mozdulnia. Ám alábecsülte edzőpartnerét ugyanis mikor a Hyuuga fiú egy keresztvágást indít Zaku finoman kitér és egy lábfej akasztással meghúzza Kurait maga felé, ezáltal kirántva a lába alól a talajt.
-Pff! *Miközben az egyensúlyát vesztett fiú majdnem spárgába ment le, hogy önmagát védje a két kunait eldobta Zaku irányában az egyiket körülbelül kettejük közé a másikat Zaku mellkasa felé.
~ Nem lesz ez így jó, még a végén csak Ő támadhat, abban nekem mi a gyakorlás? * Hanyatt vágja magát feje felett lábaival pördít egyet és felpattan (( az a háton fekvő propellerező mozgás h legyen lendülete felpattanni.)) , és egy hátra fluppel elegendő távolságra ugrik.
-Netán most már kezdhetnénk komolyabbra venni a dolgot? *Testét a jól ismert Juken alapállásba igazítja, és a napszemüveg takarásában... ~Byakugan!

* Kurai ellentámadása várható volt, Zaku egyszerûen oldalra hajon, majd a két kezére támaszkodva odébblökte magát. A kunaiokat használta támaszul, ugyanis lendülés elôtt beleszúrta a fegyvereket a földbe.
- Ám legyen, lássuk a medvét!
~ Miféle alapállás ez? Valahol mintha már láttam volna. Na mindegy, majd csak kiderül.
* Ami viszont még ennél is furcsább volt, az az, amit Kurai a Byakugannal látott, amikor szemügyre vette Zakut. A cshakrahálózata teljesen normális volt, azonban a szeme tájékán egy rejtélyes szemgolyó méretû valami szívta Zaku cshakráját iszonyatos mennyiségben (nem, Zaku nem Kenpachi). A valami ezzel párhuzamosan egyenletes cshakraimpulzusokat bocsátott ki a fiú testébe, változó darabszámút. Úgy látszódott, mintha az a valami kordinálná Zaku cshakráját. Ez volt az Ichigák donjutsuja, a Khusagan. Az impulzusok cshakrája zöld színû volt, könnyen felismerhetô és követhetô. Amikor Zaku az egyensúlyérzéke segítségével felegyenesedett, a lábaiba menô impulzusok megerôsödtek. Nagyon 7úgy tûnt, Zaku a cshakrájával mozgatja magát, vagy legalább is rásegít vele. Mellesleg a fiú ruhájának hátrészében ott lapult egy katana, a ruhába rejtve.
- Akkor én sem fogom vissza magam. Tachi, készülj!
* Tachi nem unalomból figyelte a harcot. Kurai mozgását figyelte, és minél több infót meg akart szerezni. Minél harciasabban viselkedik, annál táposabb az ellenfél. Jelen esetben enyhén elôrehajolt.
~ Tehát ilyen erôbefektetéssel nagyjából egy szinten vagyunk.
- Rajta!
* Ô maga is felvette a saját alapállását. Egyik kezet hátra, másikat enyhén kinyújtva, bal láb keresztben a jobb mellé támasztva. Kicsit megdôlt testtartás, és Zaku úgy festett, mint egy latin-táncos, aki éppen a partnerét kéri fel.
~ Lássuk, miféle alapállás ez.
* Szembôl támad, bevisz egy bal forgot. Mozgása nehezen követketô, és kiszámíthatatlan, de Kurai látja az erôsebb impulzust, valahányszor a nyakatekert mozgását használja. A bal hozog után gyorsan visszahúzza a kezét, és azzal a lendülettel egy forgórúgást készül bemérni, aminek vétése esetén szintén hamar visszahúzza, mert tart tôle, hogy ez az alapállás valami ügyes kis trükköt takar.

~ Hmm dupla chakra hálózat? Jaj de kellemes meglepetés. Ahogy látom az impulzív mozgatja a nyakatekert mozgását, a folyékony pedig az alap chakrája. Vajon ninjutsuhoz melyiket használja?
*Nem sok idő maradt az elmélkedésre, Zaku támadásai sorozatosan jönnek egy horog jobbról, még el is éri Kurait, kellőképpen megütve a fiút ahhoz, hogy Ő is támadni akarjon, amire meg is jön a lehetőség.
~ Ott a jön a lába! * Gyorsasága érezhetően nagyobb Zakuénál (( Gy3+ Juken)) és a fiú forgó rúgása elől kitérve annak combján 3 chakra pontot meg is támad. De csak kettőt ér el. Így végül is csak a zöld chakrát zárta ki a fiú lábából.
~ Vajon tudatában van annak hogy az a lába már nem úgy mozog ahogy azt szeretné? *Arcán halvány mosoly tűnik fel mikor az ellentámadást megkezdi. Zaku távolsága ideális így a támadássor csak a különleges egyensúlyérzékének köszönhetően védhető. ((ha mindet véded.. ))
//A támadások a felsőtestet és a lábat célozzák, de csak azért, hogy Zaku észrevegye, hogy az előbbi támadás miatt az a lába "most hasztalan". Nyitott tenyeres ütéssor a felsötestre pár lándzsa szerű szúrással az alsó végtagok felé.//

~ Megvagy...
* Kurai egy laza ütéssel célozza meg a combját.
~ Ennél azért több kell, hogy megá...mi ez?
* Hirtelen elvesztette az uralmat a lába fölött, amit eddig a chakrájával kordinált.
/ Megjegyzem, hogy mindkét chakra az erekben áramlik, tehát, ha kilövöd az egyik pontot, mindkét chakrát elzárod, az impulzusok pedig a test minden pontján, kint valami elektromágneses hullám. A zöld chakra áramlik, és az imoulzus kordinálja, csak az erekben kevesebb ellenállásba ütközik. Ennél fogva gyakorlatilag sosem tudnád a zöld chakrát elzárni, de ami az ereken kívül áramlik, azzal nem lehet mit kezdeni, annyira kevés. Vagyis nyugodtan lehet nevezni akár elzárasnak is nevezni (belátom az elôzô körben egy picit felüketeseb fogalmaztam. Ugyanakkor az impulzusok ugyanúgy végigmennek a testten, így várható, hogy újra megnyitják azokat. /
~ Nem tudom ingerelni a lában! Gyorsan! Küdori!
*A Küdori egy cshakralöket, amit az ember a talpából lövel ki, ezzel lendítve magán egy hatalmasat. Jelen esetben csak Zaku egyik talpa volt kápes megfelelôen közvetíteni egy hatalmas impulzust, de ettôl a teknika csak még magasabbra repítette Zakut. Az Ichigák híres ugráló teknikájának segítségével elkerülte a támadásokat, és tisztes távolságra ért földet.
~ Mi lehetett ez, medikus ninjutsu? Nem az nem lehet az izmaimat tudom mozgatni. Elzárta volna a cshakraereimet? Hm, eszeribt az érintése képes a cshakrahálózatomat roncsolni. Akkor csak el kell kerülnöm.
* Tachi erôteljesen elôrehojolt.
~ Eszerint erôsebb, mint vártam.
- Na úgy látom, nekem is ideje egy kicsit bekeményíteni.
* Megfogta a ruhaujján az övet, és kioldotta. A ruha ujja valamivel bôvebb volt, és egy kicsit lógott is. Ezután kioldotta az övet a derekán. A ruhája így most combközépig lógott le. Végül következett az öv a háta környékén, így jól látszódott, hogy a ruha közepe is nagy egy picit. A ruha így, kieresztett formájában nem más, mint az Ichigák harci öltözéke.
- Na, így mindjárt kényelmesebb.
* Kardot rántott. Elôrenyújtotta Kurai felé, és koncentrált. A kard pengéje zoldesen fényleni kezdtek, a rajta kévô pecsét pedig piros színben tündökölt. Ezzel párhuzamosan Zaku cshakrája is megváltozott. A korábbi, egyenlôtlen impulzusok helyett a donjutsu már egyenletesen, és gyakran, szinte egymás után küldte az impulzusokat, nem csak a testbe, hanem a kardba is.
~ Mostmár rendesen használhatom az Ichiga-stíljst nem kell elôtte impulzust indítanom. Viszont ez a teknika. Vajon mi lehetett, amovel le tudta bénítanj a keringésem nagy részét. Valahol már láttam.
* Tiszta Guy-sensei vs Kisame. Mindenesetre Zaku már közel áll a megfejtéshez, hogy rájöjjön, miféle ninja Kurai.

~ Ennyitől felbőszült volna? Hmm.. Vagy csak ezzel akarja a testét védeni, hogy nehezebben találjam el?
-Mi oka a denevér álcának? Vagy csak szereted a lezser ruhákat? ~A testében az chakra áramlása megváltozott, úgy látom csak úgy tudom kezelni ha a fejét veszem célba. Remélem csak elájul ha a szemét veszem célba. nem ölhetem meg.
*Kurai eldöntötte, hogy rövidre zárja a harcot. És azonnal két külön útra is tudna lépni.
~Shunsin no jutsu! *Bő pulóvere ujjában egykézel aktiválja a fürgébb test jutsut, és már mozdul is. Teste lendülete eddig sem volt elhanyagolható, de most villám sebesen támad. Kombinálva a normál támadásokat és a lágy ököl technikákat sorozza ellenfele testét de ez csak egy figyelemterelés része.
~ Kellenek azok a pontok, kell a Joukeimae!

* Most ellenfelén a sor, hogy támadjon. Zaku felkészül, elmutogat egy sor kézjelet. Egy klón jutsuét és egy helycsere jutsuét (amit a 2-es cshakrakontrol segítségével késleltet), majd mikor Kurai támad, megtoldja még egy Fürgébb testtel is, ugyanisvTachi egy vakkantással óvatosságra intette.
~ Csak rájövök már, ki ez a fiú.
* Jönnek az ütések, jó igényesen. Zaku levonta a vövetkeztetést, hogy egy ilyesféle cshakrabénító teknika ellen csak korlátozottan használhatja az Ichiga stílusból adódó kiszámíthatatlan mozgását.
~ Ilyen ellenféllel szembeb elfelejthetem a rúgásaimat. Ütésekbôl inkább a rövid ütéseket érdemes használni. A srác teknikája nyilván pusztakezes, vagy valami hasolnó. A kardommal könnyen távol tudom tartani.
* Ennek szellemében Zaku gyors kitéréseket használt Ochiga stílusba. Kurai már nem láthatta elôre az impulzusok megzabolázása miatt. Néhányszor azonban sikerült egy ponton megfognia, ám ekkor Zaku a kardja lapjával hárított. No persze csak óvatosan, nehogy lesérüljön valaki..
~ Rá kell jöjjek, miféle teknikát használ. Valahonnan magyon ismerôs nekem.
* Folytatta a védekezést. Megpróbálja ellenfelét kifárasztani. Ezalatt a klóna Kurait megpróbálja megkerülni.

* Zaku a legtöbb ütést kivédte, de főként a hagyományos támadásokat, így a Tengetsu pontjaira mért csapások szép lassan kifejtik hatásukat. Bár kardjával igyekszik távol tartani magától Kurait, azért ez mégsem olyan egyszerű tekintve, hogy a fiú mondhatni genetikai szintig közelharcos.
~ Már nem kell sok, és lezárhatom ezt a mókát. Hakke Juuroku... -Shou!
*Kurai nem teketóriázik, már csak egy pontot kell eltalálnia ahhoz, hogy Zakut semlegesítse. Bár a vakítás rá nem a hagyományos módon hat, a látása csak zavaros lesz és a szeme éles fájdalmat szenved. De a technika mellékhatása, hogy a Kekkei Genkai melyet Zaku birtokol kikapcsol egy rövid időre. ((Hiszen az is egy bizonyos dojutsu)). Így a lágy ököl technika 16 ütés kombinációját veti be. Azt a technikát mellyel akár bénulást is okozhat, de most még mindig csak az a célja h kikapcsolja a zöld chakra központját.
-2
-6
-8 *minden számnál annyi ütés éri Zaku testét, érintés nélkül is áthalad a fiún Kurai kilövellt chakrája.
~ Ezt biztos megérezte. Bár én is. Még két ilyen és én állok le.
*Kurai kissé pihegve ugrik ki Zaku közvetlen közeléből a támadássor végén. közvetlenül a klón elé.

* Folyamatosan kapja az ütéseket. Elôször egyet a csípôjébe, majd kettôt a hasába, majd kettôt a mellkasába. A kardja sok csapást kivédett s ellenfele. láthatóan fárad. És ekkor Kurai újabb csapást indított Zaku egyik pontja felé, amely elzárná a zöld cshakra kiáramlási útját.
~ Kai! Itt a pillanat...
* A következô pillanatban propeller-gyorsasággal bombázta Kurai az elôtte állót. A mozdulatsor végén Zaku összesett...és pukk. Füstfelhô, majd feltünik egy farönk. (2-es szintû chakrakontroll mellett végrehajtott helycsere jutsu)
~ A kardommal nem tàvol akartam magam tartani magam, hanem védeni a kezemet. Lehet, hogy más helyeken megbénítottad a mozgásomat, de a karom pár pont kivételével teljesen épp. A helycserével pedig kivédtem a végsô támadását.
- Ejnye, csúnyán melléfogtál!*szólalt meg a klón.
* Ez azonban csak elterelés volt, az igazi Zaku most ott állt a fák mellett, nem messze harc korábbi helyétôl. A klón hangja csak elterelés volt. Kurai azonnal észreveszi a hamis Zakut, és nyilván megkeresi az igazit, de addigra.
~ Mugen: pokollátó jutsu (mozgásbénító genjutsu)!
~ Kurai már az elején ignorálta a klónos illúzióimat. Nem kenyere a trükközés. Lássuk, milyen jó egy genjutsuval szemben.
* Azonnal megindul Kurai felé, és ha csapdába esett, jelképesen suhint egyet a feje fölött a kardjával. Balsiker esetén nem.
~ Tudom már miféle jutsu ez: juuken!

~ Pff, helycsere. *Kurai kissé csalódottan fogadja, hogy a vakítás nem sikerült, de így is sikerült Zakunak fejfájást okoznia, a végtagjai jórészt és a törzsén is jó pár helyen bénította a chakra áramlást.
~ Francos franc, a srác jobb chakrakontollal rendelkezik mint én. De akkor is szétkapom. *Szeme már meg is találta Zakut a fák között. Ám egy pillanattal később tekintetét egybefüggő chakrafall vakítja el. ~Genjutsu? Most komolyan? Kai! *Kurai a Byakugan segítségével felismerte a genjutsut, de nem kell h Zaku ezt tudja. Féltérdre ereszkedik, fejét lehajtja, kezeit mellkasához közel összekulcsolja és chakrát kezd áramoltatni testében //bár Kurai nem tudja milyen hatása van a genjutsudnak, de ez a tartáspont olyan mintha gyomorszájon lenne rúgva és moccanni sem tudna, tehát akár el is hiheted h sikerült a technika//, így tompítva a fáradtságot melyet a 16 ütés technika okozott. De eközben szemeivel végig Zakut figyeli.
~ Elindult. *Zaku gyorsabb sétához hasonló léptekkel közeledik, bő ruhája hangtalanul lobog a menetszélben. Kardját teste mellett feszítetten tartja lefelé. Majd mikor Kuraihoz ér lesújtásra emeli.
~ Itt az alaklom. *A mellette álló Zaku combjai felé két nagyon gyors ütést indít majd mielőtt a kard lesújthatna egy gyors bukfencet mutat be az ellenfele jobb oldala felé. És ha ez siekrült, még egy gyors ütéspárost indít a jobb válla felé.

/ Hozzáteszem, hogy az Elme attribútum értelmében a genjutsu felismerése önmagában nem elég a kitöréshez. A Byakugan csak nem ad genjutsu immunitást . Na de mindegy/
~ Ez sima volt.
* Ám ekkor megindult Kurai keze Zaku lába felé. Nagy pechére azonban Tachi megsejtette a dolgot, és nem nyugodott meg. Ez intô jel volt Zakunak.
~ Nem adom könnyen magam!
- Küdori! Küdori! Küdori!
* A még használható lába meglendült és hatalmas erejû löketett eresztett. Kurai ütése betalál, majd megpróbálja elkerülni a rúgást. Ám csak ekkor indul meg a löket nagyja, amit Zaku egy stílusos hátrafordulással párhuzamosan egy forgórúgást indított, és a sarkával megpróbálta felülrôl lefelé elkaszálnu Kurait. Érdemes messzirô elkerülni, hátrafele, mert Zaku Kurai mozgását könnyen követheti a lábával, amíg a rúgása hatósugarában van. Emiatt, ha Kufai be akarja vinni a másik két ütését, valószínûleg ô járna rosszabbul. De még nincs vége, a löket, amikor Zaku lába elérte földet, egy hatalmas hullámot indított el, ami olyan erejû, hogy elrepíti Kurait jó messzire, mint egy hatalmas robbanás. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan Zaku is ellöki, bár ô nyilván kevésbé ézi meg. A robbanást még Kurai sebességével is gyakorlatilag elkerülhetetlen,mert. nagon nagy a hatósugara és gyors is. Zaku szép lassan feltápászkodott.
- Ejnye, ez kemény volt. Ideje nekikezdenj a rendes edzésnek.
* Megragadta a kardját, amit mindvégig magánál tartott, és újra belevezette a cshakráját.
- Most megmutatom neked a tûz akaratát!
~ Koncentrálj, szabadulj meg a korlátaidtól.
* Hirtelen egy hatalmas energiahullám indult el Zakuból. A Byakugan-on keresztül jól látszik, hogy az impulzusok folyamatos folyammá olvadtak össze. A szeme zölden fénylett.
~ Végre, megmutathatom a Khusagan igazi erejét.
* Remek érzés volt Zakunak. Fájdalom helyett frissesség, fátadság helyett hatci láz, és energikusság. És mellé még az a harcias ábrázat.
~ A lábamat már alig tudom Ichiga stílussal mozgatni. De nem számít, amíg van egy aktív Tenketsu pontom, és ez a fáradhatatlan érzés, nem jelent akadály az Ichiga stílus használata.
- Így a legjobb edzeni, amikor már a határaidat feszegeted. El sem tudnád képzelni, mennyit fejlôdik az ember ilyenkor. Na, akkor hajrá!
* Elôkapott egy nagy adag senbont, és közelebb gyalogolt Kuraihoz.
- Ezt kapd ki.
* És már repültek is felé a senbonok, elég szabálytalan pályákon, mert Zaku alapjáraton közelharcos. De, ezt is gyakorolni kell.

//ha te mondod, bár az én olvasatomban (és sok egyéb fórumozó szerint) ha egy genjutsut felismernek akkor már ki lehet belőle törni is.//
* Bár a trükk működött, de Zaku gyors reakcióideje, nah meg a bolhás kis vakarék miatt átlátott a csaláson. Így Kurai csak a támadássor elejét tudta kivitelezni, és a karokra mért ütések helyett jó pár méteres repülést kapott.
~ Fene a korlátozhatatlan chakrájába. Akkor támadjunk más gyenge pontot.
*Esés közben már mutogatja is kezeivel a jeleket és a földet érés pillanatában aktívvá is váli a Kawarimi. A fiú Zaku kutyája mellett jelenik meg és már le is súlyt rá.
-Kanashibari! *A kis szőrmók, ernyedten csuklik össze, a mozdulat távolról úgy festhetett mintha a kutyát agyonütötte volna, pedig csak egy bénító tenketsu pontot támadott meg.
- Nos akkor most már egy az egy ellen. *ekkor érnek földet Zaku senbonjai Kurai korábbi helyének (többnyire) környékén.
~ Olyan erősen áramlik benne a zöld chakra h szinte vakít, alig látszanak a természetes teknetsu pontjai. Nincs sok őrletem, de gondolom kimerítő ezt a technika is mint minden ami chakrával kapcsolatos. Tehát vagy megközdök vele, úgy h nem tudom mennyi ideig tartja fent, vagy pedig megvárom amíg lejár a hatása ennek a valaminek és utána intézem el.
~ Gyorsnak kell lennem. *Jobb kezével 3 senbont dob Zaku irányába, míg bal keze máris mutogatja a jeleket a Bushinhoz. A két megjelenő klón füstjében máris mutogatja a testhelyettesítő jutsu kézlejeit és vele ellentétes oldalon a fa lobjai közt egy levéllel cserél helyet. Amit elhelyezkedett takarásban, kifújja magát és vár míg ellenfele a klónokkal kergetőzik.
//ha Zaku a kör középpontja és Tachi volt kör széle, akkor onnan a kör pont ellenkező oldalára portáltam, a két klón takarásában. Így bár láttad h klónt idéztem, de nem tudhatod h mind a 2 az.//

* Ellenfele most Tachit vette célba. Pechére azonban ô sem most jött le a falvédôrôl, egy felülrôl érkezô támadást könnyel el tud kerülni ( Tachi nagyjá! kicsit a földön, nem találják el. Zaku sietve odafut, hogy fedezze. Ezalatt Kurai véfrehajtja a mutatványát.
~ El akar kerülni, hogy magamtól lefáradjak. A kis naiv.
* Szembôl támadott a két klónra.
~ Ezek csak másolatok.
* Kurai alaposan melléfogott, ha azt hiszi, Zaku a puszta álldogálással is fárad. Ami ebben az állapotban a szokásosnál jobban megterhelô, az a normál állapotban fájdalmat okozó teknikák használata. Zaku ilyen állapotban ugyanis ignorálja a fájdalmat. Bár az, hogy pontosan mennyire terhelte meg magát, az csak a teknika deaktiválása után derül ki.
~ Meg kell találnom.
* Tachi tud valamennyire szaglászni, de most nincs olyan állapotban, hogy keresni is tudjon, mert a hercehurca közepette a vetôdéstôl telement porral az orra. És amúgy sem elég jó még a szaglása, hogy olyan gyorsan megtalálja Kurait, hogy ne fogjon gyanút.
~ Az idô nekem is kedvez, én is kaptam sérüléseket.
* Leült, hogy összeszedje a gondolatait. Közbeb hegyezte a fülét is, hogy Kurai mikor akar elôbukkanni.
~ Egyértelmûen gyorsabb, és képes a puszta érintésével roncsolni a cshakrakeringésemet. Ugyanakkor, ha karddal támadnék, valószínûleg kénytelen lenne egy kunai-val védekezni, így hátrányba kerülhet. Sôtt, lehet, hogy mindkét kezét le tudnám foglalni. Másik lehetôség a pusztakezes hárítás, alkarra célozva. Így a keze nem ér hozzám. Jobb esetben. Ezzel max annyit érek el, hogy tovább tart, míg lefegyverez. Na akkor hajrá...Klón jutsu!
* Halk pukkanás és megjelent egy klón.
~ Úgy látszik, türelemjátékot akar játszani. Ez esetben a tûz akarata inkább hátráltatna.
* Való igaz, hogy ebben az állapotban hamar eluralkodik rajta a harci láz, ami nem túl elônyös, ha türelemjátékot akar játszani. Zaku sietve elfojtotta magában az erôt. Az impulzusai visszaálltak a normális ütemû hullámokká.
~ Lehet mégsem volt túl jó ötlet. Az a pár mozdulat most kezd visszaütni.
* Visszatért a fájdalom is.
~ Nem számít. Ha most azt hiszi, kifáradtam, biztos elô tudon csalogatni.

~ Ahogy vártam, pillanatok alatt elintézte a klónokat.
*Fürkésző tekintete tisztán látja Zakut még a fa vaskos ágain és törzsén keresztül.
~ Visszaállta zöld chakra hullámos áramlásra? Elfáradt volna vagy kimerült? Lehet itt az alkalom?
*Ahogy a gondolatsoron végigrobog, Zaku klónt idéz. És mintha várná a támadást.
-Cöhh hát legyen akkor. *Mondja halkan. ~ Jöjjön a végső összecsapás!
*Markaiba fog egy-egy senbont melyek a kisujj felől 5-5 centire kilógnak. Még egy pillanatig koncentrál, hogy a chakra áramlása egyenletesebb legyen, és a terv teljesen kikristályosodjon. Majd gyorsan formálni kezdi a jeleket a helycsere jutsuhoz.
-Kukucs! *Hangja harsány mikor megjelenik Zaku és a klónja közt. ~ Ha ez bejön gyorsan végzünk.
*A két alak közt guggolva jelenik meg széttárt karokkal, hogy azonnal üthessen. Terve szerint mindkét Zakut combon próbálja szúrni a senbonokkal és ha ez sikerül már csak a valódival kell foglalkoznia. ha nem sikerül akkor a senbonokat "kunaiként" használva hárítja a kardcsapásokat.

Csillogó pókháló tekeredik a fák ágaira, befonja a göcsörtös törzseket, mondhatni gyengéden, hisz még a kérget is alig karcolja meg, a hajlott derekú vénségek csak lekicsinylően kuncognak az efféle próbálkozásokon. Hisz ez nem is fegyver. Láttak már ők fejszéket és fűrészeket, marta tűz is a oldaluk, mikor jöttek a Favágók; a végén mégiscsak győztek, befonták a kiépülőben lévő tisztást, és a Favágók megfutamodtak a vénségek lassú, de engesztelhetetlen dühe elől. A tisztás Elveszett.
Kék cikkanás fut végig a nyavalyás kis fémszín pókhálón, gyorsan, hogy a vénségek csipás odúszemei szinte követni se tudják, aztán egy szelíd rántás, mintha csak egy arra tévedő szellő lenne a bűnös: a pókháló moccan, szorul, és átsiklik az öreg tagokon, mintha a vénségek sem lennének többek holmi szökőkútpermetnél. Törzsek, ágak zuhannak a földre, a mindent betöltő recsegésből kihallatszik a haldokló vénségek átkozódása gyilkosuk felé, míg a nyavalyás, szelíd kis pókháló a bűnös kinyújtott karjaira tekeredik.
Szóval, Kugo gyakorol.
Illetve, jelen pillanatban csak áll, és bámulja az egymásra döntött több köbméter friss faanyagot. Nem is rossz teljesítmény. Valami favágó majd biztos hajlandó lesz fizetni érte valamennyit.
Aztán felfülel,mikor a háta mögött nesz hallatszik az aljnövényzetből, a huzal lejjebb csúszik és felizzik rajta a kékség, a srác szemében meg valami vörös, miközben hátranéz. Egy pillanattal később mindkettő kihuny.
- Aru. - régről ismert arc, de nem olyan, amit lelkesen üdvözölne. - Mi járatban errefelé?
Azzal visszafordul az erdő felé és keresni kezdi a következő alkalmas facsoportot. Ez nyilvánvalóan jobban érdekli, mint a kaszás.

* Kétségtelenül Aru a legzseniálisabb ember, a vi- mindenhol. Hogy miért? Mert csak. Ha! Ha úgy akarná, Kugo is pillanatok alatt a lába nyomát nyaldoshatná, de grandiózus terve egyelőre még kibontakozásra vár. Rögtön miután meglátja a hősömet, közli is a nevét. Ez a riválisoknál szokott így lenni. Undorodva kimondják egymás nevét, köszönésképp. " Esteban. - mondja Rohelio.  Rohelio. - mondja Esteban." De Aruval talán egyszer találkozott. A Honogara Murás kiruccanáskor, amikor a fürdőbe mentek. Yoru is ott volt. De azóta meghalt. Hm. Ott volt még az az Onna is, aki szemétkedett Aruval. De azért csak meghozta a rendelést.
Elvigyorodik az emlékek előtörésére, majd folytatja hihetetlen terve elkezdését.*
- Az a hír járja, hogy mostanában rábuktál a kolbászra. - Nem is tudja, hogy miért mondta ezt, talán mert Kugo figyelmen kívül hagyta. Nem olyan sértődékeny már, sőt igazából nem érzett semmit, amikor a fiú hátat fordított neki. Így ez kilőve. Ergo talán csak viccesnek találta ezt a helyzetet Kugo személyiségével párosítva. Mindenesetre vigyorog és várja a reakciót.- De nincs semmi baj, vannak ilyen emberek.

A név megvan, csak az undor hiányzik belőle. Meg a rivalizálás. Meg minden más, ha már itt tart. A köszöntés is. Puszta személytelen megállapítása volt csupán a ténynek, hogy olyasvalaki érkezett, akinek talán hátat fordíthat az élete közvetlen kockáztatása nélkül. Talán.
Mindenesetre tesz egy próbát.
- A hír hamis. - ha edz rá, se hangozhatna egykedvűbben. Hogy arcizma rándul-e, az kérdéses marad, mert nem fordul meg. Elvégre, inzultálták őt már idősebbek és tapasztaltabbak is. - Ezért kár volt felkeresni. De biztos találsz majd valakit, aki igent mond neked.
Ráérősen egy másik facsoport elé sétál, és felveszi az alaphelyzetet. Lábak haránt, hát kicsit görnyedt, karok félig kinyújtva maga előtt, ujjak szétterpesztve. A kékség újra megkezdi cikázását az acélban, mintha már alig várná az újabb "mészárlást". A vénségek igazán retteghetnek.
- Másvalami?

* Körül-belül erre számított Aru. Semmi ingerlékenység, egyszerű reakció, aminek nyugodt mivoltát bárki megirigyelhetné. Aru okkal tesz dolgokat, mindig előre tervez. Minden mozzanata mondhatni célt szolgál. Ahogyan az előző megszólalása is. De hogy festene, ha leírnám abban a hsz-ben, hogy mi a célom? Szarul, természetesen. Tagokat keres, akik erősek, de nem csak ez az egyetlen szempont. Ha elég erős, viszont értelmileg nincs a helyzet magaslatán, csak a stílust rombolná. Önálló személyiségű, egyedi emberekre van szükség, akik tudnak reagálni. Mosolya olyan gyorsan tűnik el, ahogy megjelent. Semmit sem szolgált, egyszerű dekor az arcán. Szükséges általában, de Kugo előtt talán nem kell teljesen megjátszania magát. Így nem is nagyon erőlteti magát ebben. Arca felveszi a szokásos állást. Unott tekintet, csukott száj, és egy kicsit felemelt szemöldök. Valami hátborzongatóan ijesztő van benne a termetére és kora ellenére. Hangulatember. Másodpercenként változik lelkiállapota, az imént még egy kicsit vicces kedvében volt, most viszont már a szokásosan sötét alak.*
- Tényleg azt gondoltad ezért jöttem ide? - Gondol itt a sértegetésre és az ezt követő nevetésre. Talán egy kis csalódottság is van a hangjában, mert valamennyire azt hitte komolyan fogják venni. De végül a saját hibája, elvégre úgy mutatkozott be Kugonak, mint aki gyermekien naiv és figyelmen kívül hagyható, ignorálható. Akkor talán még az volt, de már akkor is lappangott benne ez a fajta személyiség, csak még nem tört ki belőle. De hiába van tudatában ennek, akkor is csalódott. Kugotól várja a legtöbbet, mert ő tűnik a leginkább témához kapcsolhatónak. De lehet, hogy félreismerte. Lehet, hogy nem is kellett volna idejönnie.

- Nem feltételezném.
A bal karja könnyeden meglendül, a huzal hálás villanással oldódik le róla, hogy takaros hurkokba rendeződve újabb áldozatai felé suhanjon. Ezúttal szó sincs gyöngédségről. A kék csillanás úgy kaszabol át az ágakon, mintha a szélelem öltött volna valamivel kézzelfoghatóbb testet, a srác bábjátékra hajazó ujjmozdulatai épp csak a medrében tartják a pár másodperces pusztítást... Aztán egy rántás csuklóból, és hirtelen vége.
Csak a hulló ágak recsegnek még egy kicsit.
- Nyilván valami fontos mondanivalód van. - a srác lassan, porcropogás zaja közepette lekörzi a bal csuklóját, közben hátrafordul Aruhoz. Legalább idáig eljutottak. - Ami engem nem is érdekelhetne kevésbé. De persze attól még nyugodtan elmondhatod. - vált át minden átmenet nélkül a jól nevelt szociopata üres, de "kifogástalan" udvariasságára, biztos megkapó lenne az arcán, a mondandójában felbukkanó figyelmesség, ha nem tűnne annyira műanyagnak. - Csak gyorsan, ha megkérhetnélek. Épp gyakorolni próbálnék... Amint láthatod.